Melyik nyelvvizsgát válasszam?

merre

Gyakran elhangzik, hogy „nem a papír, hanem a valódi nyelvtudás számít”. Mégsem haszontalan egy nyelvvizsgát letenni: pluszpontokat ér a tanulmányi felvételikben, nyelvipótlékot a közszférában, valamint alapfeltétele a diploma átvételének és a külföldi élet, tanulmányok előkészítésének.

Manapság a bőséges nyelvvizsgakínálatból elég nehéz kiválasztani, melyikre is akarunk menni. Milyen szempontokat mérlegeljünk a nyelvvizsgaválasztásnál? Ebben szeretnék segítségetekre lenni az alábbi nyelvvizsga összefoglalóval.

Az ismerőseink, barátaink azt a nyelvvizsgát fogják ajánlani, amelyiken ők maguk is átmentek. Azonban nem biztos, hogy ugyanaz a nyelvvizsgatípus nekünk is ugyanannyira jól fekszik. Habár azonos szinteken (legyen az alap-/ közép- vagy felsőfok) bármelyik típusú nyelvvizsgához szükséges ugyanaz a szintű tudás, a nyelvi készségmérő feladatok különböző összeállítása a különböző vizsgatípusokban mégis segítségünkre lehet, hogy úgy érezzük, az a konkrét típus könnyebb számunkra. Ezért érdemes előbb alaposan megvizsgálni lehetőségeinket (nyelvvizsga helyszínek & időpontok szempontjából), esetleg szakember, nyelvtanár véleményét is megkérdezni, vagy legalább egy próbanyelvvizsgát kitöltenünk, mielőtt megtörténik a végleges kiválasztás.

A tanulóimmal szóbeli próbanyelvvizsgát is tartunk a vizsga előtti hónapban, ahol nem csak én, a felkészítőjük, hanem egy teljesen független “vizsgabiztos” is részt vesz, akitől szintén visszajelzést kapnak. A felkészülési szakasz ezen pontja nagyon hasznosnak és valódi fokmérőnek bizonyult minden nyelvvizsgára készülő számára. Ezért javaslom, hogy próbáljátok ki magatokat nem csak írásban, hanem szóban is a vizsga előtt.

A nyelvvizsgaválasztás során mindképp figyelembe kell vennünk, hogy mi a célunk a vizsgával. Ha belföldön szeretnénk hasznosítani nyelvtudásunkat, akkor elegendő csak a Magyarországon elismert (akkreditált) nyelvvizsgát letennünk. Viszont ha külföldön szeretnénk hasznosítani nyelvtudásunkat, tanulmányokhoz vagy munkavállaláshoz, akkor mindenképp nemeztközileg elismer vizsgát válasszunk.

Ha a munkánkhoz szükséges a nyelvtudás, akkor érdemes olyan szakmai nyelvvizsgát választanunk, ami a mi szakterületünknek megfelel (pl. mezőgazdasági, üzleti, jogi, műszaki, orvosi, katonai stb.). Viszont ha csupán privát személyként fogjuk használni a nyelvet, nem szükséges speciális témákról beszélgetnünk, akkor elegendő az általános nyelvvizsga megszerzése.

A legtöbb intézményben már létezik a nyelvvizsgáknak egynyelvű vagy kétnyelvű változata. A kétnyelvű vizsgák tesztelik a magyar és az idegen nyelv közötti közvetítés szintjét. Akinek nem a fordítási feladat a fő erőssége, érdemes más típusú megmérettetést választania. (Az igényes fordításhoz ugyanis a magyar nyelvvel is kitűnően kell tudni bánni.) Tehát ha a későbbiekben nem lesz arra szükség, hogy másoknak közvetítsük egy-egy idegen nyelvű szöveg tartalmát szóban vagy írásban, csak önmagunk számára kell értelmeznünk, akkor elég az egynyelvű vizsgát megcsinálni.

Ha kiválasztottuk a fő szempontok alapján, hogy akkreditált vagy nemzetközileg is elismert, egynyelvű vagy kétnyelvű, általános vagy szakmai vizsgát szeretnénk letenni, akkor jöhet a kínálat felmérése. A továbbiakban a legnépszerűbb, akkreditált B2 típusú angol & német nyelvvizsgatípusokat tekintjük át:

Mikor válasszuk az ITK-ORIGO (Rigó utcai) nyelvvizsgát?

Híres és egykori monopolhelyzete miatt hírhedt ORIGO vizsgát akkor válasszuk, ha alaposan fel tudunk készülni, stabil szókinccsel és precíz nyelvtani háttértudással rendelkezünk. A vizsga tipikusan a magyar anyanyelvűek által elkövethető hibákra és kevésbé a mindennapi nyelvhasználatra koncentrál. Kétnyelvű változatában természetesen fordítási feladat is van. A Rigó utcában akár Junior Nyelvvizsgát is lehet tenni, melyet speciálisan a (kb. 200 órája tanuló) 10-14 év közötti korosztálynak alkottak meg. 

Mikor válasszuk a BME nyelvvizsgát?

Egy- és kétnyelvű, általános és szakmai (gazdasági, műszaki) nyelvvizsgákat tehetünk a Budapesti Műszaki Egyetemen. Azoknak ajánlott leginkább, akiknek nyelvtudása az összes készségben (írás, olvasás, közvetítés, hallás, beszéd) közel azonos szintű, ugyanis az összpontszámban mind az öt készség azonos pontszámot képvisel. A BME és az ORIGO közötti különbség, hogy az 50 kérdéses nyelvtani teszt a BME-n 30 kérdéses, viszont a többi húsz pont szövegkiegészítéses feladattal szerezhető meg. A vizsgáztatást próbálják a lehető legobjektívebbé tenni.

Mikor válasszuk az Euro nyelvvizsgát?

Az Euro nyelvvizsga szintén letehető egy- és kétnyelvű, általános vagy üzleti szaknyelvi változatban. Előnye, hogy az államilag elismert és nemzetközi bizonyítvány is egyszerre a zsebben van, ha sikeres nyelvvizsgát teszünk. A vizsgakövetelmények az EU ajánlásának megfelelően a kommunikációra helyezik a legnagyobb hangsúlyt. Tehát akkor válasszuk ezt a vizsgát, ha erősek vagyunk a kommunikációban, kényelvű vizsga esetén pedig a fordításban is. A feladatok között megjelenik a magnóról diktált szöveg lejegyzetelése és a tolmácsolás is. Nagyon hasonlít a legnagyobb nevű nemzetközi Cambridge nyelvvizsgához.

Mikor válasszuk az angol Cambridge nyelvvizsgát?

A Cambridge egynyelvű nyelvvizsgák nemzetközileg magas szinten elismertek. Lehetőség van üzleti, jogi és pénzügyi szakmai nyelvvizsga letételére, valamint Gyermekvizsgákat (YLE) is szerveznek. Magas presztizsű vizsga és emiatt a vizsgadíj is magasabb, mint a többinél. Ha valaki angol nyelven tervez továbbtanulni vagy a kitelepülésen gondolkodik, akkor érdemes a Cambridge nyelvvizsgát letenni. A (B2) középfokú szintnek megfelelő FCE vizsga sokkal erősebb a többi ugyanilyen szintű vizsgánál. A gyakorlati nyelvhasználat áll a vizsga középpontjában: a sikeres vizsgához rövid beszámolókkal, részletes témakifejtéssel, újságból és televízióból vágott szemelvények megértésével is bizonyítani kell.

Mikor válasszuk a német Goethe nyelvvizsgát?

A Goethe egynyelvű nyelvvizsgák nemzetközileg nagyon elismertek és Magyarországon is akkreditáltak. Ha német nyelvű továbbtanuláson vagy kitelepülésen gondolkodik valaki, erősen ajánlott ezt a típust választania, mivel a vizsagbizonyítvány bemutatásával mentesülhet a TesTDaF-vizsga vagy a DSH letétele alól. Egyébként az ún. Zertifikat Deutsch nyelvvizsga bizonyítvány a német állampolgárság megszerzésének elismert feltétele is egyben. A vizsga négy alapvető készséget mér: az olvasott szöveg értését, a hallott szöveg értését, az íráskészséget és a beszédkészséget.

A fentieken kívül létezik még a TOEFL, Trinity, City&Guilds, LCCI angol és a több nyelven is letehető TELC, PANNON, Társalkodó, BGF, Zöld Út, TOEIC, ECL, OECONOM nyelvvizsgák. A felkészülés során érdemes a típusfeladatok gyakorlását előtérbe helyezni, mert akkor a vizsgán a rutinunk segítségével jobban szerepelhetünk.

Szerencsés választást és sikeres felkészülést mindenkinek! 🙂

Posted in cikkek and tagged , , .